Tematikus évünk során a kettészakított városunkkal, Komárommal foglalkozunk. Komárom az erődök városa. A Nagy-Duna és a Vág-Duna összefolyásánál fekvő terület mindig stratégiai fontosságú hely volt. Elég csak az egykor itt létesült római légiótábort, Brigetio-t, vagy a középkorból a dunai naszádosokat említenünk. A török kort követően évszázadokon keresztül fejlesztették öt nagy erődből álló erődrendszerét. A sors iróniája, hogy a szabadságharcot követő utolsó grandiózus építkezések már sosem teljesítették be hozzájuk fűzött reményeket, mert a repülőgépeknek köszönhetően a haditechnika teljesen átalakult.Éppen azért választottuk féléves témaként az erődök egyikét, mert intakt állapotuk jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel, ugyanakkor kiterjedt méretük komoly problémát okoz a kortárs hasznosításukkal kapcsolatban. Féléves munkánkkal szeretnénk az erőd belakásának lehetőségeit körüljárni. A felvetéshez kapcsolódó építészeti témánk a könnyűszerkezetes építés, amellyel egy lehetséges viszonyulási módot szeretnénk előrevetíteni. Elég csak Gottfried Semper öltötztetés elméletét idézni, és az ideiglenesség, a sátor, mint építészeti archetípus nagyon izgalmas építészeti kísérleteket vetít előre. Figyelmünk célpontja az Igmándi Erőd és közvetlen környezetének területe, beleértve a szomszédos, egykori építkezések földkitermelési helyszínét, a Rüdiger tavat is. Gondolatébresztő funkcionális elképzeléseink: fesztiválszínház, koncerttér, autós, vagy kertmozi, látogatóközpont, rendezvénytér, és más egyéb közösségi, rekreációs és sportfunkciók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.